Cserkészcsapatunk 1925-ben alakult. Névadója, Vajda Ödön ciszterci rendi apát, aki 1856-tól 1895-ig, mint szentgotthárdi apát, sokat tett városunk fejlődéséért. A csapat alapítóparancsnoka Szabó Tihamér cisztercita rendi tanár volt.
Az 1925-ös esztendőben Szombathelyen ünnepelte a III. Cserkészkerület az 5 éves fennállását, amelyen már az új szentgotthárdi csapat is részt vett. A csapat a nyár folyamán Diósjenőn táborozott.
1926. június 29-től július 1-ig cserkésznapokat tartottak Szentgotthárdon. Ekkor, a próbákat kiálló fiatalok, tartalmas versenyekkel, változatos programokkal szórakoztatták a lakosságot. Ugyanebben az évben a tagok 4 héten keresztül Iváncon táboroztak.
1928-ban Sigray Margit grófnő csapatzászlót adományozott a szentgotthárdi cserkészcsapatnak, melyet az édesanyák hímeztek ki. Ez év nyarán a zsidai erdőben táboroztak a cserkészek, közösen a körmendi csapattal.
1930-ban a csapat Felsőszölnökön, a Hármas-határnál töltött két hetet.
1932-ben Horváth Kázmér cisztercita rendi csapatparancsnok vezetésével Zsida határában, két hetes táborban készült fel a csapat a IV. Világ Jamboree-ra.
1933-ban részt vettek cserkészeink a Gödöllői nagytáborban. Itt, a táborhely előtt, a szentgotthárdi cserkészek kaszákból készítettek kaput, mellyel elnyerték a IV. Világ Jamboree nagy zászlószalagját.
1935-ben Zircen táboroztak, és június 8-10 között részt vettek a III. Cserkészkerület fennállásának 15. évfordulója alkalmából tartott ünnepségen Sopronban. Ezen a nyáron cserkészeink résztvevői voltak a büki erdőben tartott nagy hadi játéknak is.
1937-ben ünnepélyes fogadalomtételre került sor, melyre meghívták a graz-i és a fürstenfeld-i csapatokat is. Ezen az ünnepségen 160 cserkész volt jelen. Még ez évben Dr. Bátay Emil vette át a csapat parancsnoki tisztét.
1939-ben a csapat tagjai a "Csókos huszárok" című színművet adták elő, melynek bevételéből meg tudták szervezni az éves táborukat.
1947-ben Révfülöpön, 1948-ban pedig Gárdonyban táboroztak.
1948-ban a cserkészmozgalmat az akkori Államhatalom sajnos megszüntette.
1989 szeptemberében újjászerveztük csapatunkat Polesznyák László, jelenlegi csapatparancsnok irányításával. Az akkor létszám 40 fő volt.
1990-ben két hétig Fürstenfelden táboroztunk a graz-i "Nagy Lajos király" cserkészcsapattal együtt. Október 14-én ünnepélyes cserkészavatást tartottunk, melyen 31 cserkész tett fogadalmat. Ekkor szentelték fel újra a régi csapatzászlót.
1991. május 2-án Mariazell-ben csapatunk díszőrséget állt Mindszenty József bíboros úr búcsúztatásán. Ez évben Zalaszentivánon táboroztunk, majd augusztus 19-én részt vettünk II. János Pál pápa Szombathelyen tartott szentmiséjén. Szeptember 14-én a Rönöki Szent Imre templom toronykeresztjének ünnepélyes feltételén is jelen voltunk.
1992-ben a graz-i csapattal közösen, a kőszegi Stájer házaknál szerveztünk két hetes tábort. Szeptember 20-án a Szent Imre templom újjászentelési ünnepségén vettünk részt.
1993 március 15-én megkoszorúztuk a temetőben nyugvó Szűcs István honvéd őrnagy sírját, melyet azóta is rendszeresen gondozunk. Ez évben táborunkat Hegyhátszentjakabon, a Vadása-tónál szerveztük meg. Augusztusban 8 cserkész képviselte csapatunkat a gödöllői 60 éves emléktáborban. Csapatunk évről-évre megkoszorúzza az aradi vértanúk emlékművét a rátóti emlékparkban.
1994-ben részt vettünk az 1933-as gödöllői nagytábor emlékére állított szobor avatásán. Ez évben több alkalommal szerveztünk kerékpártúrát. Augusztusban Nagyvázsonyba utaztunk vendégtáborozásra. Augusztus 30-31-én városunkba érkezett a Fatimai Szűz Mária szobor, amelynél díszőrséget álltunk.
1995-ben Balatonszepezden szerveztünk nyári tábort, ahova 12 cserkészünk kerékpárral érkezett.
1996-ban a Dunakanyarban, Tahitótfaluban táboroztunk, és onnan jártuk be a környéket. Felkerestük Mindszenty József bíboros úr esztergomi sírját is. Azóta is minden nyáron két hetes táborozáson veszünk részt, ahonnan minden alkalommal gazdag élményekkel térünk haza szülővárosunkba.
1997. júliusában Egervölgyön töltöttünk néhány napot. Kirándulást tettünk a Jeli Arborétumba és Sárvárra, ahol megnéztük a Vármúzeumot. Két napos portyát szerveztünk Püspökmolnáriba. Itt a Rába partján, sátrakban aludtunk.
1998. július 13-25-ig Balatonederics-Öreghegyen tartottuk meg a szokásos nyári táborunkat. Kirándulást szerveztünk Badacsonyba és Keszthelyre, ahol megtekintettük a Festetics kastélyt. Ellátogattunk többek között Tapolcára, és a Szigligeti várhoz is.
1999. július 9-16. között Egerbe látogattunk. Megtekintettük a Vármúzeumot és a kazamatákat. Elutaztunk Szilvásváradra is, és a környéken több portyát tartottunk. Ez évben július 19-25-ig Őriszentpéteren szerveztünk csapattábort. Ismerkedtünk az Őrséggel, Szalafőre kirándultunk, ahol bejártuk a Múzeumfalut. Ellátogattunk Magyarszombatfára, valamint a Vadása tóhoz.
2000. július 20-29-ig Siklóson táboroztunk. Megnéztük a környék - Pécs, Mohács, Máriagyüd, Villány, Harkány - nevezetességeit.
2001. júliusában Sopronban töltöttünk két hetet. Megtekintettük a város műemlékeit, a fertődi kastélymúzeumot, a nagycenki kastélyt, templomot és a Széchenyi kriptát. Kirándulást tettünk Fertőrákosra, ahol megnéztük a templomot, a kristálymúzeumot és kőfejtőt. Ellátogattunk a Brennbergbánya-i bányászmúzeumba és templomba. Túráztunk a Fertő-tóhoz, majd egy napos kirándulásra Ausztriába, Bécsbe utaztunk, ahol a város nevezetességeivel ismerkedtünk.
2002. július 15-27-ig Szeged-Tápén táboroztunk. Kirándultunk Ópusztaszerre, megnéztük a Feszty-körképet és az emlékpark épületeit. Egy napot Makón és Hódmezővásárhelyen töltöttünk. Ugyanebben az évben három napos budapesti kiránduláson is voltunk, augusztus 23-25. között. Megtekintettük a királyi várat, a millenáris emlékparkot, elmentünk az állatkertbe és a vidámparkba is. Este a Szent István Bazilikában szentmisén vettünk részt, mise után pedig megtekintettük a Szent Jobbot. Harmadnap délelőtt a Kerepesi temetőben felkerestük Kossuth Lajos és a többi nagy magyar sírját.
2003. július 1-12-ig Mátraházán táboroztunk. Megtekintettük a környéket, felmentünk a Kékes-tetői kilátóhoz. Kirándulást tettünk ismét Egerbe is. Ellátogattunk Magyarország három legmagasabban fekvő falujába is. Ezek a falvak: Mátraszentistván, Mátraszentimre és Mátraszentlászló. Voltunk Recsken, ahol megtekintettük a bányászmúzeumot, Gyöngyösön pedig a Természetrajzi Múzeumot néztük meg.
2004. július 5-17-ig Cseszneken táboroztunk. Bejártuk a környéket, két alkalommal túrát tettünk a Cuha-patak völgyében. Felmentünk a Zörgő-kilátóhoz, amely sajnos összedőlt, így nem gyönyörködhettünk a panorámában. Kirándultunk Zircre, ahol megnéztük a felújított templomot, a Múzeumot és Arborétumot. Voltunk Veszprémben, sétát tettünk a városban, és az állatkertben. Elmentünk Herendre, ahol megtekintettük a Múzeumot és a porcelángyártási bemutatót.
2005. július 4-16-ig Nagybajcson táboroztunk, és egyben megismerkedtünk Győr városának nevezetességeivel is. A határ közelsége miatt gyalogtúrát tettünk a szlovákiai Medve településre. Megnéztük a hédervári kastélyt, fürödtünk a lipóti strandon. Vonattal utaztunk el Komáromba, ahol megnéztük a monostori erődöt és a múzeumokat, a vasútállomáson pedig a vasút-makett kiállítást.
2006. évben táborozásunk a Zala megyei Nován tartottuk szokásos évi táborunkat. Ellátogattunk a „haza bölcse”, Deák Ferenc szülőfalujába, Söjtörre. Gyalogtúrán vettünk részt Mikekarácsonyfa községbe, ahol megtekintettük a 10 évvel ezelőtt épült új templomot. Nován, Vaska Miklós nyugdíjas iskolaigazgató bemutatta a régi fegyverekből és könyvekből álló magángyűjteményét. Lentiből induló erdei kisvasúton gyönyörködtünk a természet háborítatlanságában.