2006.03.17-18.
Három kocsival indultunk útra Szombathelyre, hogy újra láthassuk a székesegyházi ifisek közösségét. Tavaly nyár elején láttuk őket utoljára, közben sok új taggal bővültek. Megtudtuk, hogy csoportunk ketté vált a „generációs széles sáv” miatt. Az új káplán atya, Horváth Gábor vezeti a fiatalabb korosztályt, Balázs atya pedig az „öregeket”. Itt is az engesztelő imát vettük bevezető imádságként, aztán játék következett Krisztián vezetésével. A dalok tanulgatása közben azok „magasröptű” mondanivalója igazi óvodás hangulatot teremtett. A játék után szerény agapéhoz járultunk a jól bevált egyedi étkezési imádságunkkal. 10 óra után az időközben megérkezett tagjainkkal négy autóval indultunk Kőszegszerdahelyre. Meglepetésként ért bennünket, hogy egy-egy autóval Szombathelyről és Kőszegről is jöttek ismerős fiatalok. Bensőséges hangulatban gyorsan eltelt az éjszakai egy óra, és az éjféli szentmise is hozott magával felrázó mozzanatokat. Norbi atya prédikációjának egyik állatos idézete is ezek közé tartozott. Mindenesetre a mosoly is sokszor megjelent arcunkon. És a fogadtatás… A szállásunkon a háziak finom vacsorával vártak minket, amit rendesen be is termeltünk. A vacsora elég hosszúra nyúlt, többen a reggeli időpontjáig tolták ki annak befejezését. Korai ebéd után hogy jöhettünk volna anélkül haza, hogy a szerdahelyi pincéket meg ne látogattuk volna. A csapat egyöntetűen jónak találta az idei borminőséget… A legközelebbi hegyi kiruccanást nyárra tábláztuk be, de az őszi sült gesztenye jövőbeli illata is megcsapta orrunkat. Tehát, folyt. köv.:)