Készítette: Dr. Varga Ferenc
Az 1740 körül épült épült templom tetőszerkezete valószínűleg még az eredeti, amelyet többször átalakítottak, javítottak. Az átalakítás során a boltozatokkal érintkező kötőgerendák egy részét, nagy valószínűséggel, elvágták és eltávolították, ami az egész ácsszerkezet állékonyságát veszélyezteti. A főszaruállások és a kötőgerendák nem esnek azonos álláshelyre. A tetőszerkezet vörösfenyőből, luccfenyőből és erdei (borovi) fenyőből készült. Ez utóbbit a javításokhoz használták.
A tetőszerkezet faanyaga általában jó állapotban van, de találhatók egyes szakaszok, ahol farontó gomba kártétele következtében erős korhadás lépett fel. Faanyagon megtalált gombaképletek és a korhadás típusa alapján a házi kéreggomba (Poria vapoaria) és a pincegomba (Coniophora puteana) kártétele azonosítható. A gombák okozta vörös korhadás esetenként a faanyag csaknem teljes pusztulását is okozta. Több helyen látható a gomba friss kártétele, tehát a beázási helyeken annak további veszélyes terjedése várható.
Faanyag korhadása mellett általános rovarkártétel is fellépett. A szerkezeti elemek faanyagát a házicincér (Hylotrupes bajulus) támadta meg, és roncsolta szét azok szíjácsos részét. A károsodott keresztmetszet aránya a szíjácsréteg szélességétől, vastagságától függ, általában 5 és 30% közötti. Élő rovar a faanyagban jelenleg már nem található, a károk egy korábban lezajlott folyamat eredményeként alakultak ki. Cincérek által okozott újabb rovarkárok nem várhatók, de tartós beázás esetén esetleg kopogóbogarak fellépésére lehet számítani. Az emeltes kiképzésű, lényegében nyeregtető típusú ácsszerkezetnek elsősorban az alsó szintje volt vizsgálható. A felsőbb szintek egyszerű eszközökkel biztonságosan nem közelíthetők meg. Ezért a felsőbb szinteken a faanyag csak távolabbról volt megszemlélhető. A tetőszerkezet magasabb fekvésű részeinek vizsgálatához biztonságos állványszerkezetet kellene kiépíteni.
Egy tetőszerkezetben mindig az alsó részek faanyaga szenvedi a legnagyobb kárt, mert a nedvességviszonyok a farontó gombák és rovarok számára itt a legkedvezőbbek. A magasabban fekvő részek még átnedvesedés, beázás esetén is hamar kiszáradnak, így a farontó szervezetek megtelepedéséhez és kártételéhez rendszerint nincs meg a legfontosabb feltétel, a faanyag tartós magas nedvességtartalma.
Az egész tetőszerkezetre jellemző a szerkezeti elemek jelentős vastagságú keresztmetszete. Pl.: falon fekvő talpgerendák 25/25, kötőgerendák, fiókgerendák, fiókváltók 25/25, szarufák 18/20, feszítő dúcok 19/27 cm keresztmetszet méretűek. Így a gyengébb mértékű rovarkártétel okozta keresztmetszet csökkenés figyelmen kívül hagyható. Korhadás esetében a keresztmetszet csökkenés más megítélés alá esik, mert az átnedvesedő részeken a gombásodás jelenleg is folytatódik, és így a kár mértéke egyre növekszik. A faanyag átnedvesedése esetén a nyugalmi állapotban lévő gombásodás kiújulása léphet fel.
Az elérhető szerkezeti elemeket kopogtatással, illetve a faanyag megfaragásával vizsgáltam. A vizsgálat különösen a tetőszerkezet fő tartóelemeire terjedt ki, így a kötőgerendák, a vápa- és élszarufák, összekötő merevítők, vízszintes szelemenek, valamint az alsó, a falon fekvő talpgerendák állapota került felvételezésre. A szarufák felépítése sajátos, mert a téglalap keresztmetszetű szarufa felső lapján egy fokozatosan vékonyodó másik szarufaszerű rátét is található. Ezért a felsorolásban a "kettős szarufa" megnevezés szerepel. Ezen kívül a szarufák alsó szakaszán egy vízcsendesítő rátét is található, ami különböző mértékben rendszerint korhadt.
A vápák körüli és a héjalás alatti deszkázat a beázási helyeken korhadt. A szarufák alsó részére felerősített vízcsendesítő rátét az esetek többségében szintén korhadt. A szerkezeti elemek szakaszosan fellépett erős korhadása és összeroskadása miatt a tetőszerkezetben több helyen látható a csapolások, összeeresztések szétnyílása, kicsúszása. Ez a jelenség az eltávolított szerkezeti elemekkel együtt, az egész tetőszerkezet hiányos, gyenge szerkezeti állékonyságára enged következtetni. A tetőszerkezetből kivágott szerkezeti elemek egy része a padlástérben megtalálható.
A tető javításakor visszamaradt törmeléket a tető kinyúló eresz részébe töltötték be, így az ott lévő faanyag (fiókgerendák, gerendavégek, szarufavégek, stb.) sem volt minden esetben vizsgálható. A boltozatok vállrészét szinten nagy mennyiségű cseréptörmelék borítja.
Az égetett agyagcserép héjalás a cseréptartó lécekkel együtt elöregedett, avult. A cserepek nagy hányada szétmállik, porlik, a tartófülek lefagytak. Sok a törött vagy lecsúszott cserép is emiatt friss beázások vannak. Foltokban, főleg a torony környékén, a javításhoz új cserepeket raktak fel.
A tetőszerkezet javítása, felújítása során faanyagvédelmi szempontból a következő munkákat kell elvégezni:
Legelső munka a padlástér cserép- és egyéb törmeléktől való kitakarítása legyen. Ekkor az ereszekből is el kell távolítani a cseréptörmeléket, így a fiókgerendák és más, oda benyúló faszerkezeti elemek is vizsgálhatók, illetve javíthatók, cserélhetők lesznek.
A tetőszerkezet teljes cseréje nem szükséges. A beépített faanyag túlnyomórészt vörösfenyő. Ennek ellenálló képessége kiváló, rendszerint csak a keskeny szíjács részét érte rovartámadás. A károk egyes elemek, esetleg rövidebb tetőszakaszok cseréjével és a szükséges megerősítések elvégzésével kijavíthatók.
A gombásodott, korhadt elemeket ki kell cserélni, itt javításra, megerősítésre nincs mód. Ennek elvégzéséhez esetleg egyes rövid szakaszok elbontására, majd újjáépítésére is szükség lesz. Különösen vonatkozik ez a tető északi oldalán, a torony környékére, ahol már végeztek javítást, de az nem tekinthető egy végleges munkának, mert csak foltozás jellegű. Ugyancsak az északi oldalon a szentélyt magába foglaló keskenyebb és a hajó rész találkozásánál lévő vápa környékén van nagyobb mértékű korhadás. Itt is bontásra és cserére lesz szükség, mert erős a korhadás.
A tető déli oldalán, a torony körüli részen szintén bontás és csere szükséges, mert a falon fekvő talpgerenda olyan mértékben korhadt, hogy cseréje feltétlenül szükséges.
A kettős szarufák esetében az erősen roncsolt és korhadt részt cserélni kell. A tetősík hullámosságát oldalról való deszkázással nem lehet megszüntetni, a felső szarufa részt cserélni kell. A szarufák alsó szakaszára szerelt vízcsendesítő rátéteket, azok állapotától függetlenül, ki kell cserélni.
A tetőszerkezet további szétcsúszásának megakadályozására vonóvasas összekötéseket, megerősítéseket terveznek beépíteni. Ezeket meghatározott szaruállásokra, főszaru-állásokra szerelik rá. Az erőátadási (bekötési) szerkezeti elem faanyagának teljesen egészségesnek kell lennie. Itt legfeljebb gyenge rovarkártétel engedhető meg, korhadás esetén csere szükséges. Gyenge kártétel esetén, a roncsolt részek lefaragása után, megerősítést és faanyagvédő-szeres kezelést kell végezni.
A cserép héjalást a lécezéssel együtt, valamint a bádogozást teljesen fel kell újítani. Különösen az északi oldalon fontos a tető teljes, biztonságos vízzárása és a tetőről lefolyó víz tökéletes elvezetése.
A tető felújítása után szükséges lenne a kötőgerendákon körbefutó járda és villanyvilágítás kiépítésére, hogy a tető alsó szakaszának állapota rendszeresen ellenőrizhető legyen.