a

 

Évközi 7. vasárnap

 

Evangélium: Mk 2,1-12

 

Gyakran hallani, hogy súlyos autóbalesetek alkalmával az utasok – vagy azok közül egyesek – olyan sérüléseket szenvednek, melynek következtében akár egy életre vagy csak időlegesen tolókocsiba kerülnek: lebénulnak, tehetetlenné válnak. A hozzátartozók mindent megtesznek: akár orvos-specialitákhoz is elviszik őket. Szerencsés esetben is hosszú hónapoknak kell eltelni, amíg megmozdítják végtagjaikat, megteszik az első lépéseket. Ezeknek az embereknek az életében felcsillan egy új élet új reménye. Mindehhez persze sok lelki erőre, kitartásra és segítségre van szükségük.

            Mások teljesen egészségesek. Ők emiatt sok esetben annyira belemerülnek a tevékenységbe, az aktivitásba, hogy éppen ez a túlzott tevékenységük teszi tehetetlenné őket.

            Ha vannak is olyanok, akik fizikai értelemben mozgásképtelenek, olyan ember nincs, aki ne tudna az Isten felé lépéseket tenni. Mindannyian Isten felé vagyunk teremtve. Természetesen az Istenhez vezető hosszú úton is előfordulhatnak súrlódások, koccanások, karambolok, melyeknek nem csak én lehetek a szenvedő alanya. Bűneim ugyanis nem csak engem, de a másikat is kiteszik a súlyos sérülés, a lelki bénaság veszélyének.  Mert az igazi bénaság: a bűnös állapot.

Milyen sokszor átéltük már saját tehetetlenségünket… S éreztük: akárki nem segíthet rajtunk. Nekünk nemzetközi szaktekintélyre, specialistára van szükségünk! Csak Jézus Krisztus tudja bűneink bénaságát feloldozni, Ő tud minket talpra állítani, új reményt adni. Minket is mások vittek el Hozzá: jó szülők, nagyszülők, barátok. Hála nekik, hogy ismerhetem Krisztust, az egyetlen Orvost, akihez mindig mehetek. Jó, ha az embernek van ismeretsége: életet menthet – örök életet!

Nem elég azonban meggyógyulni. Meg is kell erősödnöm. Mert lehet, hogy egyszer az én erős lábamra, az én erős kezemre lesz szükség, hogy valakit odatámogassak Jézushoz. Az evangéliumi bénát is négyen vitték Hozzá. Együtt egymásért: négy ember összefogott az ötödikért. Mert ők már tudták, hogy kicsoda Jézus. Eddig már annyi embert meggyógyított – miért ne tudna téged is? Talpra állva, meggyógyulva, Jézus hatalmát magamon megtapasztalva én sem lehetek közömbös mások iránt. A gyógyító, életemnek értelmet adó Jézus tanúja, élő reklámja kell, hogy legyek! Ha valaki segítséget kér, fogjunk össze, s vigyük Krisztushoz. Utána együtt járhatjuk tovább a bizalom zarándokútját.

 

                                                                                              Balázs atya

 

„Gyógyítsd meg lelkemet, Uram, mert vétkeztem ellened!” (Zsolt 40,5b)

 

Vissza a Gondolatokhoz - Az oldal tetejére ^

Kezdőlap | Információk | A plébánia | Közösségeink | Gondolatok | Társoldalak | Honlaptérkép

.: KoLa Fotó :.